Az eredeti értelemben vett loft lakások korábbi ipari- vagy gazdasági épületekből, raktárakból kialakított társasházi lakásokat jelöltek. Az így létrehozott nagy belmagasságú és olcsó ingatlanok különösen közkedvelt lakó- és alkotóhellyé váltak a művészek, illetve egyedül élő aranyifjak körében.
Bár nálunk ez a trend nem jelentkezett olyan erőteljesen, mint Angliában, Amerikában, vagy a világ más pontjain, elhagyott gyárépületekkel mi is szép számmal rendelkezünk. A loftirodaházak után mára már hazánkban is egyre inkább elszaporodtak a lakóparkká alakított egykori ipari épületek, habár ezekből aligha következtetünk egy egykori malomra, vásárcsarnokra vagy éppen dohánygyárra.
Így aztán a loft lakás hallatán már nem is nagyon asszociálunk gazdasági épületre. Sokkal inkább egy világos, tágas, egylégterű, gyakran galériázott tetőtéri otthon jut eszünkbe. Ami nem csoda, hiszen a loft szó szerinti fordításban padlásteret jelöl, és egy rátermett belsőépítész segítségével valóban csodákat lehet művelni egy-egy társasház – eredetileg – közös tulajdonú padlásterén.
Talán az sem véletlen, hogy az ilyen, sokszor nem túl nagy alapterületű, viszont annál nagyobb belmagasságú lakások esetében gyakran megjelenik a galéria, mint az alapterület-bővítés legkézenfekvőbb megoldása. Praktikusságát senki nem kérdőjelezheti meg – kezdve az ingatlan árának növekedésétől, a tér- és funkcióbővítési lehetőségeken túl a fűtési költségek csökkentéséig... Egyedüli ellenérzést a sokszor kényelmetlen, szűkös lépcsők okozzák velük szemben. Nos, aki hajlandó egy kis áldozatot hozni, annak érdemes megnézni a következő kis galéria-válogatásunkat is. Aki pedig eddig úgy gondolta, hogy semmiképp nem tenné, annak pont azért!
(Azért mielőtt nagy lelkesen belekezdenél bedeszkázni a nappalid felét, mindenképp kérdezz meg előtte egy belsőépítészt, mit, hogyan érdemes!)
Jó csemegézést!
